El Kazovszkij: Emlékmű | Monument

Programot feltöltötte:
ittlakunk.hu

Oszd meg másokkal!

Desktop

El Kazovszkij (1948, Szentpétervár (Leningrád) - 2008, Budapest), Kossuth-díjas művész születésének hetvenedik, és halálának tizedik évfordulója alkalmából a Várfok Galéria egy nagyszabású egyéni kiállítást rendez, amelyben a monumentális életmű magángyűjteményekből válogatott kivonata kerül bemutatásra, így tisztelegve a Várfok Galériához a 90-es évek eleje óta szorosan kötődő alkotó előtt.

El Kazovszkij orosz származása ellenére a magyar kortárs képzőművészeti színtér egyik legmeghatározóbb és legkülönlegesebb alakja. A 70-es évek végén induló művész festészeti munkássága mellett az installáció- és performanszművészet műfajaiban is maradandót alkotott. Eddigi legátfogóbb, az életmű számos aspektusát feltáró tárlatát 2015-ben a Magyar Nemzeti Galéria rendezte meg A túlélő árnyéka - Az El Kazovszkij élet/mű címmel, mely az utóbbi évek egyik legtöbbet látogatott kortárs magyar kiállítása volt.

A Várfok Galéria tárlata a tetemes életműben kiemelt szerepet játszó, elérhetetlen szépségideálokat megtestesítő bálványokat állítja fókuszba: a kiállított anyag főszereplői az alkotásokon legkülönbözőbb módokon, így arctalan, szárnyas torzók, balerinák, párkák, Vénuszok vagy éppen hattyúk formájában jelenlévő idolok.

A művek a klasszikus antik mitológián és filozófián alapuló Kazovszkij-féle magánmitológia jellegzetes alakjainak kapcsolatairól, viszonyrendszereiről szólnak. E magánmitológia, eszköztárát és témáit illetően is, erősen kötődik egy két évezredes hagyományhoz: az ovidiusi Metamorphosesban leírtakhoz, főként a Pygmalion-történethez. Miképp a mitológiai szobrász, Kazovszkij is az ideális szépséget megtestesítő, ám minidig elérhetetlen bálványokat teremtett festményein, így tapasztalva meg a művészi alkotás elvont misztériumát. Kazovszkij „fordított” Pygmalion és Galatea-történetéhez egy újabb évforduló köthető, hiszen Ovidius épp 2010 éve fejezte be könyvét, melyben leírja a ciprusi művész legendáját.

Kazovszkij alkotásain, a megelevenedett szépségeszmény hajszolásával és az önéletrajzi sajátosságok feltárulásával egy édeskeserű pátosztörténetébe kapunk betekintést – ami legalább annyira emel, mint taszít a gondolkodás mélyébe.

A kiállítás kurátora: Dillmann Vanda, a Várfok Galéria művészettörténésze.
Társkurátor: Kolle Gabriella művészettörténész. 

A kiállítás 2018. június 15. – július 28. között tart nyitva, kedd-szombat 11 és 18 óra között látogatható.
 

A tartalom a hirdetés után folytatódik
Desktop, Mobil
Mobil
Mit szólsz hozzá?