15 tévhit egy ház szigetelésével kapcsolatban

Oszd meg másokkal!

Desktop
Nem mindegy, mivel kezdjük egy ház energetikai korszerűsítését.
Nem mindegy, mivel kezdjük egy ház energetikai korszerűsítését.
1. tévhit: „Az energetikai korszerűsítés azt jelenti, hogy megújuló energiát használok.”
 
Ezzel szemben tény: Az „energetikailag korszerű” ingatlanban jóval kevesebb energiát használunk, ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett, mint azelőtt. A megújuló erőforrások (pl. napkollektor) használata hasznos, de megtérülési ideje lényegesen hosszabb, mint az épület hőtartását segítő beruházásoké, például a szigetelésé.
 
2. tévhit: „Minden energiahatékonysági beruházás egyformán megtérül.”
 
Ezzel szemben tény: Előbb-utóbb valóban megtérülnek ezek a befektetések, hiszen minden energiahatékonysági beruházás csökkenti az épület energia-fogyasztását. Ám míg a megfelelő szigetelés vagy egy komplex felújítás 2-4 év alatt is megtérülhet, az ablakcsere mintegy 19, egy napelemes rendszer körülbelül 8 év, egy napkollektor 10 vagy akár 20 év alatt hozza vissza az árát.
 
3. tévhit: „Ha megfelelően megtervezem a felújítást, biztos, hogy elérem a kívánt energia-megtakarítást.”
 
Ezzel szemben tény: Az optimálisra tervezett szigetelést a kivitelezés során a költségcsökkentés miatt gyakran gyengébb hatásfokú anyagra cserélik ki vagy silányabb minőségben helyezik fel, s az épületszerkezet hibái is kritikusak lehetnek a felújítás hatását tekintve. 
 
4. tévhit: „Mindig a szigeteléssel kell kezdeni az épület felújítását.”
 
Ezzel szemben tény: Bár nem lehet egyértelmű sorrendet szabni, általában igaz, hogy először a fűtési igényt érdemes csökkenteni nyílászárók szigetelésével vagy cseréjével, illetve az épület-szigeteléssel. Ahol viszont nyílt égésterű kazán üzemel, ott ezt nem javasolják, illetve csak abban az esetben, ha a felújításkor valamiféle légtechnikai megoldást is alkalmaznak – ellenkező esetben az ablakcsere életveszélyes lehet.
 
5. tévhit: „A nyílászáró-csere és a szigetelés csak együtt valósítható meg.”
 
Ezzel szemben tény: Ablakot úgy is lehet cserélni úgy, hogy a régi tok bent marad; így nem kell bontani a szerkezetet, tehát a cserét a homlokzat szigetelése után, a második ütemben is végre lehet hajtani. Ha viszont kibontják a tokot, akkor előbb kell végrehajtani az ablakcserét, és ehhez igazítani a hőszigetelést. A megoldás hátránya, hogy amíg a falakat le nem szigetelik, hőhíd alakulhat ki, beindulhat a penészedés.
 
6. tévhit: „Mindegy, hogy a ház melyik részével kezdem a szigetelést.”
 
Ezzel szemben tény: Azt kell figyelembe venni, hogy az épületnek hol a legnagyobb a hővesztesége. Ezt szakemberek hőkamerával könnyen fel tudják térképezni, és tanácsot adni arról, a homlokzatot, a falakat vagy a tetőteret, illetve lábazatot kell elsősorban szigetelni.
 
7. tévhit: „A szigeteléssel csak egyetlen szinttel javíthatom a házam energetikai besorolását.”
 
Ezzel szemben tény: A Knauf Insulation szakemberei és az Energiaklub felmérése szerint egy nem szigetelt családi ház esetében a tető és homlokzati
hőszigetelés - nyílászáró-cserével együtt - akár 50-60 %-os energia-egtakarítást is eredményezhet, melynek révén a családi házak zöme B-C energetikai besorolásba jutna, vagyis fogyasztásuk 3-4 kategóriát is javulhat.
 
8. tévhit: „A szigetelőanyag kiválasztásakor elsősorban az anyag vastagságát kell nézni.”
 
Ezzel szemben tény: A szigetelőanyag R-értéke, vagyis a hővezetési ellenállás sokkal jobban mutatja az anyag minőségét, hőtartó képességét, mint a vastagság. A hővezetési ellenállás jele: R, mértékegysége m²K/W (azaz: négyzetméter*Kelvin/Watt).  Minél magasabb az R-érték, annál jobb az anyag hőszigetelő-képessége.
 
9. tévhit: „Nem sokat számít, milyen típusú szigetelőanyagot helyezünk fel az ingatlan különböző felületeire, nyugodtan vehetjük az éppen akciósat.”
 
Ezzel szemben tény: A szigetelésnél alapszabály: a megfelelő anyagot a megfelelő helyre kell felhelyezni. Az üveggyapot-szigetelést lakossági felhasználásnál a családi házak és középületek magastetőinek és belső válaszfalainak szigetelésére javasolják. Az ECOSE® technológiával készült üveggyapot-szigetelés például magastető, belső válaszfalak, födém és álmennyezet szigeteléséhez alkalmazható. A kőzetgyapot-szigetelést külső homlokzati szigetelésként ajánlják. A Heraklith fagyapot-szigetelés belső válaszfalak, homlokzat, alulról hűlő födémek szigetelésére kiváló, ráadásul a hangot is jól szigeteli.
 
10. tévhit: „Ha külön-külön összeválogatom a szigetelés kellékeit - a szigetelőanyagot, illetve a ragasztót - akkor jövök ki a legolcsóbban.”
 
Ezzel szemben tény: A szigetelés kivitelezésénél is ajánlott rendszerben gondolkodni, hiszen a gyártók úgy fejlesztik ki termékeiket, hogy azok tökéletesen kiegészítsék egymást. Célszerű egy gyártó termékeiben, rendszerben gondolkodni.
 
11. tévhit: „Nem éri meg hitelből szigetelni.”
 
Ezzel szemben tény: Szigetelést még hitelből is megéri megvalósítani. A hitel ugyanis, a szigeteléssel elérhető akár 30-40%-os energia-megtakarítás mellett gyakorlatilag önfinanszírozó.
 
12. tévhit: „A polisztirol-szigetelés nem éghető anyag.”
 
Ezzel szemben tény: A polisztirol-szigetelés közvetlen, nyílt láng hatására lángra kap, „E” tűzvédelmi besorolású (éghető). Ezzel szemben a kőzet- és üveggyapot-szigetelések természetes módon tűzállóak, „A” tűzvédelmi besorolásúak (nem éghető anyagok).
 
 
13. tévhit: „A polisztirol-szigetelés olcsóbb, mint a kőzetgyapot, ezért mindenhová ezt éri meg választani.”
 
Ezzel szemben tény: Bár a kőzetgyapot valóban drágább anyag, mint a polisztirol, az elkészült szigetelésrendszerek árstruktúrájában (szigetelés, üveggyapot háló, ragasztó, vakolatrendszer és a kivitelezés munkadíja) azonban mindössze 25-30% különbség van a polisztirol és kőzetgyapot szigetelés-rendszerek között. Mivel az árkülönbség nem jelentős, a szakemberek elsődlegesen a „megfelelő szigetelést a megfelelő helyre” elvet javasolják a beruházásnál. Magas házak külső szigetelésére például tűzvédelmi szempontból a kőzetgyapot a javasolt szigetelőanyag.
 
14. tévhit: „Nehezen hozzáférhető helyeket nem lehet szigetelni.”
 
Ezzel szemben tény: Éppen e probléma kiküszöbölésére vezették be szakemberek Magyarországon is a fújható üveggyapotot (Supafil), amivel a legkisebb réseket és a nehezen hozzáférhető helyeket is ki lehet tölteni. A szigetelőanyagnak ez a típusa nem tartalmaz kötőanyagot, csupán a természetes alapanyagot dolgozzák fel fehér, hópihe-hatású szigeteléssé.
 
15. tévhit: „Az üveggyapot-szigetelés sárga.”
 
Ezzel szemben tény: Az üveggyapot-szigetelésnek sárga és barna változata is van már, a színek közötti különbséget a kötőanyag okozza. A tévhittel ellentétben a sárga üveggyapot színét a különböző vegyi anyagok adják, míg a formaldehid-mentes kötőanyaggal, ún. ECOSE® technológiával készülő szigetelőanyag barna színű. A nem szúrós, nem porzó, puha üveggyapot-szigetelés szálainak összekötésére növényi alapú terméket használnak kötőanyagként, így az mentes minden kemikáliától: nem tartalmaz hozzáadott szintetikus színezőanyagot vagy festéket, s így javítja a lakások levegőjének minőségét.
Címkék: 
A tartalom a hirdetés után folytatódik
Desktop, Mobil
Mobil
Mit szólsz hozzá?