Így válassz virslit a szilveszteri dáridóhoz!

Oszd meg másokkal!

Két pofára esszük a virslit szilveszterkor. De miért, milyet és mennyiért együnk? Egy kis történet, egy kis analizálás, és némi tanács írásunkban.

Ha szilveszter, akkor pezsgő - és virsli. Akárcsak az említett alkoholfajtából, a virsliből is szilveszter környékén fogyasztunk el hatalmas mennyiséget. A kereskedelmi láncok adatai szerint az éves virslifogyasztás 10-20 százalékát visszük el ilyenkor a boltokból, más becslések szerint lehet ez a negyede is. Vagyis az évi kb. 25 ezer tonna virsliből 5 ezer tonnát pusztítunk el ilyenkor. A Nielsen piackutató cég kimutatása szerint tavaly decemberben a magyar háztartások 6 milliárd forintot költöttek virslire november-decemberben.

Komoly hagyományok?

Súlyos adat. Ha ennyire fontos a virsli nekünk, akkor biztosan komoly gyökerei vannak a gasztrokulturánkban, népi hagyományainkban.

Hát, nincsenek neki. Nem állítjuk, hogy levéltári kutatásokat végeztünk, de az internetbe azért beletúrtunk, hogy megtudjuk, miért és mióta eszünk pont virslit szilveszterkor. Semmilyen népi hagyomány nem mutat arra, hogy ennek a szokásnak az alapja lenne, pedig a szilveszter-újévhez tapadnak azért étkezési tradíciók.

Amit virslinek, illetve bécsi virslinek hívunk, az egy 1860 óta eredetvédett termék, feltalálása a Frankfurtból Bécsbe vándorolt Johann Georg Lehnerhez fűződik. Enyhén füstölt, marha- és sertéshúsból készült, juhbélbe töltött termékről van szó. Bécsinek hívjuk, de a neve frankfurti kolbászka eredetileg. Fontos összetevő még, ki nem találnánk, a jég.

Ne akard tudni!

Azt ne nagyon akarjuk megtudni, hogy mostanában pontosan miből készül a virsli, maradjunk annyiban, hogy nem a modern húsipar ékköve. A marhahúst kiváltotta a sertéshús, utóbbit pedig kezdik kiszorítani a baromfitermékek. (Na, és persze helyettesítő anyagként mindenhol ott van a szója.)  Most már a virslifogyasztás nagy részét a baromfivirsli teszi ki.

A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint a virsli megnevezés jelenleg a legfeljebb 30 mm átmérőjű, természetes, vagy műbélbe töltött, húspépet tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstölt, (vízgőzzáró műbélbe töltött termék esetén) füstöletlen, vagy füst ízesítésű, "homogén metszéslapú" készítményekre alkalmazható. A hústartalomnak a késztermékre vonatkoztatva legalább 40 százaléknak kell lennie. A termék víztartalma nem lehet 70 százaléknál nagyobb. A termék nevében jelölésként az adott állat neve (sertés, marha, borjú, pulyka) csak akkor tüntethető fel, ha a termék hústartalmának legalább 70 százaléka az adott állatfajtából származik. A virsli esetében fontos még a burkolat is, mivel ez lehet nem ehető anyagből is: ha a burkolatot nem lehet elfogyasztani a termékkel együtt, akkor figyelmeztető feliratot kell elhelyezni: például baromfi virsli nem ehető burkolatban.

Jobb lesz, reméljük

A virslivel kapcsolatos legkínosabb kifejezés a "csontokról mechanikusan lefejtett hús" fogalma, ez ugyanis jelentős részét teszi ki a fajtának.

Ennnek maximális aránya nincs szabályozva - legalábbis eddig nem volt. Változtak a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai, de ezeket csak jövőre érezhetjük. 2017. augusztus 1-étől a minimális hústartalom 51 százalék lesz, ezentúl maximálják a csontokról mechanikusan lefejtett hús arányát 10 százalékban. Csökken az átmérő, legfeljebb 26 mm-re, és kevésbé lesz a virsli sós: 2,5 százalékról 2,2 százalékra csökken a megengedhető legmagasabb nátrium-klorid-tartalom.

Olcsó húsnak

Ez jól hangzik, de milyen virslit vegyünk idén? A Nébih volt olyan rendes és ebben is segített nekünk: 21 fajta sertésvirslit vizsgáltak meg szakértői idei utolsó tesztjükön. Majdnem mindent rendben találtak. Az eredmények alapján mikrobiológiai szempontból valamennyi minta megfelelt, illetve a minőségi vizsgálatok során sem merült fel kifogásolnivaló. A tesztjükön, amelyikről a fenti videó készült, a legjobban a Pick mangalicavirslije szerepelt, a második és a harmadik is az Aldi terméke lett (az ezüstöt a fankfurti virsli jelzésű, a bronzot a koktél frankfurti vitte el). Nem lehet büszke az utolsó helyezett Viola-hús és a Pápai Hús sem, utóbbi a juhbeles virslije miatt.

Ha nem ezeket a konkrét termékeket választjuk, akkor is könnyen tudunk tájékozódni. Mint általában az élelmiszereknél, itt is nézzük meg az összetételt. Ha jó virslit akarunk venni, akkor a hústartalom legyen legalább 70 százalék feletti, azt szokták mondani, hogy a 80 százalékos virsli már kifejezetten minőségi. Az a legbiztosabb, ha a csomagoláson előbb leellenőrizzük az összetételt, akkor is, ha pultból mért árut szeretnénk vásárolni.

Persze az árra is koncentrálhatunk, természetesen a kilós árra figyeljünk: ha tehetjük, 1500 Ft/kg ár alatt ne vegyünk virslit, de inkább közelítsük a kilónkénti 2000-es árat. Erre sokan azt mondják, nem engedhetik meg maguknak a drága virslit, erre az a válaszunk: a kevesebb néha több. Jó minőségű húsból kevesebb is elég lesz az asztalra, a silányból meg tömhetjük megunkat, mégsem lakunk vele igazán jól.

A neten találunk házvirsli-recepteket is, erről a szakértőlk azt állítják: annyira speciális az eljárás, hogy esélytelen, hogy fogyasztható étel legyen belőle.

Mi legyen belőle?

Konkrét recepttel nem szolgálunk, de tele az internet a virslis receptekkel. Valaki marad a natúr tálalásnál (mustárral-kecsöppel), de lehet belőle saláta, péksütemény, hot-dog és kerülhet persze levesbe is.

Jó étvágyat!
 

Mit szólsz hozzá?

Hirdess nálunk!

Szeretnéd, ha a kerület lakói tudnának szolgáltatásaidról, termékeidről, boltodról, vendéglátó-helyedről? Hirdess nálunk! Meglásd, egyáltalán nem drága – és megéri. A részletekért kattints ide!

Legyél a szerzőnk!

Rendszeresen írnál a környéked eseményeiről, boltjairól, kocsmáiról, kulturális programjairól, utcáiról és játszótereiről? Ne habozz, vedd föl velünk a kapcsolatot!

Hol-mi toplista

Helyi közösségek a Facebookon

Partnerek